T�ncos a S�t�tben Dancer In The Dark 2000

2000 legellentmond�sosabb filmje, Bj�rk-�t l�tv�nyosan kiv�gzik, felakasztj�k benne, miut�n az eg�sz film folyam�n, v�gig sz�nd�kosan zokog�sra k�sztett�k a gyeng�bb idegzet� n�z�ket. Mi akar ez lenni, valami s�t�t birodalom t�mad�sa a F�ld ellen? Egy k�l�n�s kegyetlens�ggel elk�vetett mozin�z�-sokkol�s? A v�lasz tulajdonk�ppen egy elszomor�t� igen, de az�rt ne ragadjunk le itt, mert van m�g tov�bb.
Az is vil�gos, hogy ezen a ponton a j�zan �rtelemben felfogott "�tlagn�z�" kiv�lik a csapatb�l, megfordul �s visszamegy a legk�zelebbi el�gaz�sig, ahol kiv�lasztanak egy m�sik �tvonalat (egy m�sik filmet), amely tal�n kicsit kev�sb� vesz�lyes, vagy esetleg teljesen vesz�lytelen, mert ez a T�ncos a S�t�tben val�ban nem ak�rmi.
Ez a film val�j�ban sz�ges ellent�te a komforton, biztons�gon, valamint t�rsadalmi megbecs�l�sen alapul� nyugati kult�r�knak. Ez a film k�r�lbel�l az az �lm�ny, amin Neo mehetett kereszt�l a M�trixban a piros pirula v�laszt�sa ut�n. Egy teljesen �j vil�g, kapaszkod�k n�lk�l.
Mert mit l�tunk? Selma (Bj�rk) egy gy�rban dolgozik, �s hatalmas szem�veget visel. T�k b�n�n n�z ki, �s Catherine Deneuve a bar�tn�je �s koll�g�ja. Ott �llnak s�t�tk�k k�penyben, kend�vel a fej�k�n, �s nyomj�k az ipart, tal�n t�lc�kat gy�rtanak, noha elviekben ez egy szersz�mgy�r. De mivel ez egy film eleje, k�t fontos dolgot l�tnunk kell m�g sebtiben. Az egyik, hogy Bj�rk, m�rmint Selma egy kopott pap�rt tanulm�nyoz, amin hatalmas bet�k vannak. Mindez az aktu�lis szemvizsg�lat kicselez�s�hez sz�ks�ges, betanulja a bet�ket, �gy veri �t a doktort. A m�sik fontos mozzanat az, hogy Gene-t, Selma kisfi�t behozza a helyi rend�r, mert csavargott, nem volt isiben. Ezzel meg is tudtuk a k�t alapinf�t: Selma l�t�sa nemcsak rossz, hanem gyeng�l is, �s sz�m�ra a vil�gon a legfontosabb dolog a kisfia.
Minden nagyon fura, mert nem szok�sos film, nem is filmre k�sz�lt, hanem vide�ra, ahogy a Dogma filmek eset�ben lenni szokott, noha ez nem is dogma film, de ezt csak a dogmatikusok mondj�k, mi sima n�z�k (cs�csragadoz�k, a mozivil�g t�pl�l�kl�nc�nak a cs�cs�n) sim�n nevezhetj�k dogma-filmnek. A film egy�bk�nt val�sz�n�leg az�rt nem lehet dogma, mert van benne zene, m�gpedig ut�lag hozz�adott zene, �s nem olyan, ami ott a helysz�nen, a "val�s�gban" megtal�lhat� volt, vagyis orsz�gomat egy l��rt, a dogm�t Bj�rk-�rt, �s megjegyezz�k: nem j�rtunk rosszul.
Visszat�rve, a k�pi vil�g tot�l m�s, mert vide�. A v�g�sok is teljesen m�sk�pp m�k�dnek, nem akarj�k fenntartani a szok�sos l�tszatot, hogy mintha nem is lenne v�g�s, ehelyett egy nagyon m�v�szfilmes, laza v�g�si m�dszert l�tunk, a snittek laz�n egym�s m�g� vannak pakolva, a v�g�si pontok pedig nemhogy nem �szrev�tlenek, de kiverik a szem�nket. Az ilyen v�g�st�l meghal a kem�nyvonalas filmes szakma a vil�g minden t�j�n, annyira m�v�szi. Nevezhetn�nk egy�bk�nt MTV-snek is, mert gyakorlatilag err�l van sz�, de az MTV-t m�r nemcsak a kem�nyvonalas filmesek ut�lj�k, de m�g a m�v�szfilmesek is. Mindegy, l�nyeg, hogy vizu�lis paradicsomba ker�l a szem�nk, annyira felszabad�t� a k�pek min�s�ge, a v�g�s, meg minden. Tim Robbins mondta a J�t�kosban, amikor beleszeretett Greta Scacchi-ba, hogy "so strange, so new ..", nagy vonalakban pontosan ezt �rzi az ember, amikor ezt a gy�ny�r� filmet n�zi.
Igen, nagyon sz�p. Persze a sz�ps�gnek megvan az a h�tr�nya, hogy kimondatlanul benne van az is, hogy t�rsadalmilag elfogadott. Igen, sz�pnek azt szok�s nevezni, amit a t�rsadalom j� nagy sz�zal�ka sz�pnek �t�l, de ez a vesz�ly ezt a filmet nem fenyegeti komolyan, annyira m�s. Szinte lehetetlen beismerni, hogy sz�p, erre egyszer�en nem vagyunk kik�pezve. Ez�rt j�n kap�ra a trag�dia, illetve a tragikum, mint valami helyi �rz�stelen�t�s, mint egy tr�jai fal�. Azt hissz�k, hogy az�rt tekergetj�k a pap�r zsebkend�inket, mert tragikus, amit l�tunk, pedig k�zben lehet, hogy "csak" az van, hogy meglep� m�don meg�rtj�k Bj�rk karakter�t, Selm�t, mintha bel�lr�l �rezn�nk �t, �s ez, �s az eg�sz vil�g az � szem�n kereszt�l valahogy nagyon sz�p.
�rezz�k, hogy lefel� mennek a dolgok, �s ez nem is vit�s, mert Selma l�t�sa rohamosan romlik, nincs mese. M�gsem ez a "lefel�-men�s" ragadja meg a figyelm�nket els�sorban. Ehelyett el�g hamar r��rez a n�z�, hogy valami nagyon �j dolgot tanulhat most meg, �s csak rem�li, hogy Selm�nak lesz el�g ideje, hogy megtanuljuk t�le.
Hogyan �l ez a Selma? Csehszlov�k emigr�ns n�, egy gy�rban dolgozik �s egy lak�kocsiban �l, �s az �sszes �letc�lja az, hogy fia fel� kiegyenl�tse a sz�ml�t, vagyis, hogy miel�tt a gyerek is elkezdene menetrendszer�en megvakulni, siker�lj�n megoper�ltatni, �s ezzel a vaks�g el�l megv�s�rolni a szabads�g�t. Ezen bel�l folyton �br�ndozik, angolul "daydreaming". Vagyis ott van egy helyen, �s mintha hallucin�lna, valamit elk�pzel, valami m�st, �s egy r�vid id�re ebben a valami m�sban �l. �gy lehet kib�rni egy-egy percet, egy-egy napot a gy�rban.
�lmodoz�saihoz sz�ks�ge van m�g egy hajt�anyagra, zen�re. A legapr�bb zajokb�l �ll�tja �ssze mag�ban a zen�t, �ppen abb�l, ami k�zn�l van, p�ld�ul a g�pek zaj�b�l, a monoton l�ktet�s�k egy id� ut�n zen�v� v�ltozik. �br�ndoz�s �s zene, �s itt j�n el a l�nyeg, mert Selma sz�m�ra a mennyorsz�g, a cs�cs a musical, �s val�j�ban mindig azt k�pzeli, hogy egy musical-ben van. �s valah�nyszor �sszej�n neki egy kis zene, meg egy-egy j� jelenet, �r�l, mert m�ris benne van a musical-ben. P�r�g, t�ncol, szteppel, �nekel, egysz�val boldog, �s az am�gy zord �s ellens�ges vil�g most bar�tk�nt mag�hoz �leli. Nem is �r�l: boldog, ez l�tjuk legritk�bban filmekben.
M�sf�l �vvel ezel�tt az eg�sz vil�g bekaj�lta Az �let Sz�p c. filmet, amiben a zord val�s�ghoz k�pest az apa l�trehozott egy sz�p vil�got a gyereke sz�m�ra. K�r, mondjuk, hogy az a zord val�s�g nem m�s volt, mint egy m�anyag operett-d�szletek k�zt fel�p�tett Holocaust. Itt azonban a zord val�s�g t�nyleg olyan, amilyen. P�ld�ul, amikor Selma a b�r�s�gon van, ugyanolyan vide�felv�telt l�tunk, mint amiket a t�v�ben szoktunk, megd�bbent�, annyira val�s�gos, hogy belevibr�l a szem�nk. Az ilyen nyers val�s�g-k�pekb�l bontakozik ki a t�rt�net fordul�pontjain�l egy-egy musical bet�t r�sz, melyekr�l elmondhat�, hogy ilyet m�g nem pip�ltunk, hogy k�sz, meg�ll az �sz, �tt�pt�nk a plafonon. Ezek tal�n a Chemical Brothers "Let Forever Be" c. remek klipj�re hasonl�tanak egyed�l, mert az a klip is vide�val k�sz�lt (igen, a vide�-klipeket is 99%-ban filmre forgatj�k, �s nem vide�ra), na �s mert hasonl�an eredeti a k�pi vil�ga �s az atmoszf�r�ja.
Maga a film direkt boncolgatja a musical k�rd�st az elej�n, �s az �br�ndoz�st is, �s �gy �rz�nk r� a p�rhuzamra, illetve arra is, hogy Selma �lete egy t�k�letes musical. Ahhoz k�pest, hogy a film 140 perces, �s hogy direkt f�lve mondja ki az ember a p�nzt�rn�l, hogy "T�ncos a S�t�tben", �s f�lve kapcsolja ki azt�n a telefonj�t, el�g hamar lepergett az els� egy �ra. Szinte teljesen �szrev�tlen�l m�ris ott voltunk a sorsd�nt�, vonatos musical-r�szn�l. Eddig is volt olyan, hogy Selma a gy�rban �nekelt �s t�ncolt, de az csak bemeleg�t�s volt. Ennek a sz�mnak a c�me az, hogy m�r mindent l�ttam, �s egyszer�en nincsenek szavak r�, hogy milyen elk�peszt�en gy�ny�r� klip, mert v�g�lis annak lehet nevezni. A Left Field-n�l, valamint az R.E.M Loosing My Religion c. �r�k klasszikus�ban l�that� "prolet�r" st�lust figyelhetj�k meg itt is, ezt keresztezi a "broadway" st�lus, �s itt pattannak el az idegsz�laink, mert nem lehet konkr�t szenz�ci�-�rz�s n�lk�l k�vetni, annyira profi. A film a f�nyk�pez�s��rt k�l�n d�jat �rdemelne, a klip r�szek (amik teljesen sim�n �s finoman illeszkednek a film sz�vet�be) sz�n-vil�ga el�t a t�bbit�l, mert sokkal t�bb benn�k a sz�n, majdnem olyan, mint a technicolor, persze ez is ugyan�gy vide�, �s nagyon lehet becs�lni, hogy bizony�ra sim�n megtehette volna, de Lars von Trier m�gsem forgatta filmre m�g ezeket a gy�ny�r� klip-r�szeket sem. Ez az "I've Seen it All" klip az a r�sz, ahol v�gk�pp elr�gjuk magunkat a m�sik partt�l, itt m�r eld�lt p�r dolog. El�sz�r is, amikor haza�rsz, r�keresel a "bjork" �s a "selmasongs" szavakra a Napsteren, �s ahhoz sem kell k�l�n�s j�sk�pess�g, hogy megmondjuk, egy nappal k�s�bb, amikor a munkahelyeden egy pillanatra kin�zel az ablakon ("�br�ndozva"), ez a sz�m, �s ezek a k�pek fognak beugrani. M�sr�szt itt m�szik be a b�r�d al� a film, ez az, ahonnan m�r nincs vissza�t, mert valami visszaford�thatatlanban veszel r�szt, �s ezt persze �rzed, �s �r�lsz neki.

Itt k�vetkezik az �let tragikuma, az, hogy ember embernek farkasa. Dr�mai, ahogy egy oroszl�n elkap egy gn�t vagy egy antilopot a pr�rin, de ki lehet b�rni. Enn�l sokkal kegyetlenebbet lehetett l�tni a minap egy ilyen ismeretterjeszt� filmben. Sz�p tiszta tengerpart. Hull�mzik a v�z, �s ott lubickol a parton valami v�zi�llat, olyan, mint egy csillag, vagy mi. Egy centire t�le ott van egy m�sik, valami m�sfajta l�ny, hasonl�an alulfejlett mozg�sk�pess�gekkel, sz�val szinte mint k�t n�v�ny, olyanok ott egym�s mellett. Azt�n az egyik m�dszeresen elkezd k�zeledni a m�sikhoz, csak �gy falja a millim�tereket, ha �gy megy, egy �ra �s megteszi mind a 10 centit. Azt�n el�ri, �s hozz�l�t, �s elkezdi felzab�lni. Hihetetlen, k�t l�tsz�lag teljesen egyforma m�ret� �s jelleg� l�ny. Az egyik leparkol a m�sik mellett �s elkezdi megenni azt.
Selma szomsz�dainak �s egyben egyetlen bar�tainak, Bill-nek (David Morse) �s feles�g�nek, Lind�nak (Cara Seymour) nincs sok p�nz�k, �s az is fogyt�n van.
Bill szeretne m�g p�nzt, mert Linda akar venni egy �j �gyat, de a f�rfi nem akarja megmondani, hogy a banksz�ml�juk m�r ki�r�lt. Bill mindezt elmondja Selma-nak, cser�be Selma is elmond egy titkot neki, hogy a fia m�t�tj�re gy�jt, �s ebb�l az is kider�l, hogy j�kora �sszeg� k�szp�nz van otthon. Egyik oldalon a bar�ts�g, Selma eg�sz �let�nek �rtelme �s az �sszes p�nz, amit eg�sz l�t� �let�ben �sszeszedni k�pes volt, a m�sik oldalon ott van egy Bill, akinek a feles�ge akar egy �j �gyat, de Bill nem akarja megmondani neki, hogy nincs m�r t�bb p�nz. A lop�s �s ut�na a p�nzvisszaszerz�si gyilkoss�g annyira lass�tottan kegyetlen, hogy csak n�z�nk, mint a moziban. Annyira elkeseredett k�zdelem, mint a Ryan K�zleg�nyben Melish k�zleg�ny �s a n�met katona hal�los k�ses csat�ja. Ilyen nincs. �s k�zben m�g nevet�nk is (mondjuk, m�r aki), amikor a vak Selma t�bbsz�r nem tal�lja el a f�ld�n hever�, sebes�lt testet. �s v�g�l egy musical bet�t k�vetkezik, amelyben Bill elmondja Selma-nak, hogy ok�s, megbocs�t, �s egy�bk�nt is � t�bbet �rtott Selma-nak, mint Selma neki. �s gy�ny�r� a klip megint, ha v�letlen�l nincs k�zn�l folyad�k, akkor nagyon megsz�vja a n�z�, mert az a cs�, amib�l a v�z belefolyik a t�ba, akkora szomj�s�got gerjeszt, hogy nem lehet elviselni, olyan sz�p a k�p.
Azt�n ahogyan Selma a doktorhoz igyekszik, hogy befizesse most a p�nzt a k�s�bbi m�t�tre, meg�ll a t�n�l, megmossa a kez�t, eldobja ronda kis kardig�nj�t, elk�ped�nk. Itt van ez a n�, aki harmincn�gy sebet okozott �s v�g�l hal�lt Bill-nek, �s �rezz�k, hogy tiszta, �rtatlan, �s sajn�ljuk. K�ptelenek vagyunk mor�lisan kezelni a helyzetet, �s ez nem is meglep�, hiszen v�gig az � szem�vel n�zt�k az eg�szet. Egyetlen egy �rz�s van benn�nk, a f�lt�s, f�ltj�k, de persze nem �t, mert � m�r �ldozat, hanem a kisfi� szem�t, vagyis Selma k�ldet�s�t.
Olyan kiszolg�ltatott �s sebzett, mint a Gladi�torban Maximus a csal�dja n�lk�l. Tot�l m�lypont. F�ltj�k, hogy v�gig tudja j�rni az �tj�t, �s k�zben gy�ny�rk�d�nk benne, hogy milyen sz�p �s szeretnival� l�ny �, �s hogy milyen sz�p kis musical-t hozott �ssze mag�ban, mint egy kisgyerek, aki babah�zat �p�t, �s semmit nem akar, csak azt, hogy neki is olyan �lete legyen, mint a feln�tteknek.
Egyenes �t vezet Selma hal�l�ig, �s el�re sz�lunk, nagyon megr�z�, mert egy "rendes" akaszt�sr�l van sz�. De k�zben v�gig ott van a musical vonal. Szeg�ny Selma, csak a nagy cs�ndet nem b�rja, mert abb�l nem lehet zen�t �p�teni, de eg�szen az utols� napj�ig mindig tal�l valami hangokat. Az utols� 107 l�p�st viszont m�r nem tudja megtenni, mert ott m�r tot�lis cs�nd van, de a j�lelk� b�rt�n�rn� (Siobhan Fallon) a l�b�val kopog neki menet k�zben, hogy meglegyen a betev� zen�je erre a "marad�k" 107 l�p�sre is. A film v�ge ut�n pedig semmit nem lehet csin�lni, se k�pni, se nyelni, sakk-matt.
Hogy-hogy nem, nevezz�k �nc�l� er�szaknak, amit itt l�tunk, k�l�n�sen azok ut�n, hogy Bj�rk megmondta, hogy Lars Von Trier k�l�n�sen �lvezi, ha n�k szenvednek a filmjeiben. Minden film arr�l sz�l, hogy a t�rsadalom megb�nteti, aki ellene, vagy egy m�sik ember ellen valamit elk�vet, vagyis a civiliz�ci� erej�r�l. H�t ez nyersen ugyan, de itt is megvan. Az amerikai z�szl� hatalma. Nem gyilkolhat valaki b�ntetlen�l. Selma szinte csod�val hat�ros m�don megv�dte, ami sz�m�ra a legfontosabb volt, azt a 2056 doll�rt �s 10 centet, amit x �v alatt a fia m�t�tj�re f�lretett. Ez a m�t�t a k�ldet�s maga. Egyszer �nz� volt, tudta, hogy a gyerek is id�z�tett vakul�sban fog szenvedni, de "� is akart egy bab�t, amit az �l�ben tarthat", mes�li j�lelk� bar�tj�nak, Jeffnek (Peter Stormare), aki a Fargoban el�gg� negat�v volt.
A l�nyeg a k�ldet�s, ilyen egy anya. Ugyan�gy �rez, amikor megjelenik az �jabb �gyv�d, hogy per�jrafelv�telt ind�tv�nyozzon, de amikor kider�l, hogy a fantasztikus bar�tn�, Kathy (Catherine Deneuve) pont ebb�l a 2056 doll�rb�l akarta kifizetni ezt az �gyv�det, Selma k�zli, hogy nem akar �j pert, �s k�sz. �s a film sz�ps�ge, hogy meg�rtj�k, hogy mi�rt. Mellesleg eg�szen Kr�tak�ri szitu, mert azzal akarta volna meggy�zni az esk�dteket ez az �gyv�d, hogy Selma a gyerek�nek sz�nta a p�nzt, amit (vissza)rabolt, vagyis anyai �nzetlens�gb�l, de ha ez a t�rgyal�s l�trej�n, akkor az a 2056 doll�r m�r el is van k�ltve, sz�val oda az anyai �nzetlens�g. Selma nem habozik, �s a gyereket Jeffre �s Kathy-re hagyja.

Gy�ny�r� film. Sokan Amerika-ellenesnek tartj�k, hogy mit akar egy Lars Von Trier az USA-t�l, milyen alapon "�t�lkezik" az USA musical-es kult�r�j�r�l, meg minden. Az amerikaiak b�rmikor �rnak egy filmet, amiben oroszok, magyarok, n�metek, d�nok a rosszfejek, �s m�g meg is veszik a filmet. Egy d�n rendez� (sikeres) filmje azonban m�ris Amerika-ellenes? Hadd legyen m�r szabad sz�lni, meg v�lem�nyt nyilv�n�tani, meg minden .. Egy�bk�nt pedig pont �gy Amerika-ellenes, mint a Red Hot Chili Peppers Californication c. sz�ma.
Gy�ny�r� film, k�r, hogy a v�g�n Lars Von Trier rosszakat nyilatkozott Bj�rkr�l, hogy nem lehet vele rendesen dolgozni, meg minden. Ennek az oka egy�bk�nt ott van a v�sznon, tiszt�n l�tszik. Az van, hogy Bj�rk nem ak�rmilyen alak�t�st produk�lt. Egy un, profi sz�n�sz a rendez�t szolg�lja, vagy legal�bb is kiszolg�lja. Egy-egy jelenet sz�m�ra egy a sok k�z�l, gyorsan "transzba esik", megcsin�lja, �s az �let mehet tov�bb. A filmet n�zve l�tszik, hogy Bj�rk nem ilyen m�don "j�tszott". L�tszik, hogy tot�l bele�lte mag�t, m�gpedig olyan s�lyosan, hogy az m�r szinte visszahatott r�. �ltal�ban egy sz�n�sz a legdurv�bb jelenetb�l k�pes "visszat�rni", �s ak�r nevetni is, vagy mosolyogni, vagy legal�bb t�rgyilagosan visszan�zni a felv�telt, �s megbesz�lni, hogy mennyire siker�lt j�l, vagy rosszul. Bj�rk-�n viszont l�tszik, hogy sokkal messzebbre elment a film forgat�sa sor�n. Egyszer�en annyira bele�lte mag�t, hogy k�sz csoda, ha "vissza tudott t�rni".
Egy sz�n�sz feladata, hogy ugyanazt a jelenetet ak�rh�nyszor, ugyan�gy k�pes legyen el�adni. Bj�rk alak�t�s�t n�zve szinte kiz�rt, hogy ez �gy lett volna, (mondjuk, nem is volt r� sz�ks�g, mert a film nem a szok�sos v�g�si st�lusban k�sz�lt). Az van, hogy Trier mag�nak csin�lta a "bajt", egy igazit akart, az igazit akarta, �s j�l meg is kapta.
Trier-r�l szoktak olyat mondani, hogy nem is m�v�sz, hanem m�rn�k, vagy szerel�, aki mint egy h�sdar�l�n, �gy pr�seli kereszt�l a sz�n�szeket a forgat�k�nyv�n. Egy ilyen Trier-nek nem lehetett k�nny� c�rn�val elviselnie, hogy a kisz�m�thatatlan Bj�rk-nek, a csod�s �s v�gtelen�l tehets�ges m�v�szl�nynak ugyanannyit k�sz�nhet a film, mint neki mag�nak. Nem is eml�tve, hogy az ilyen er�s eg�j� f�rfiak bele szoktak szeretni a f�szerepl�n�be, k�l�n�sen, ha az t�k�letes, l�sd Besson �s Jovovich. Tegy�k fel, hogy ez nem j�n �ssze, ezen fel�l �r�kat kell v�rni r�, hogy rendesen meg�rtse vagy kital�lja a jelenetet, r�ad�sul mindenhez hozz�sz�l, gyakran ellenvet�ssel �ll el�, �s teljesen egy k�teked�, idi�ta csajszi k�p�t �lti mag�ra a t�relmetlen Trier szem�ben. Van egy jelent p�ld�ul, amikor eldobja a kardig�nt �s a p�nzes zs�kot, ez a kis fekete sz�k p�ld�ul olyan h�lye helyre "dob�dik", hogy a kamera nem is tudja els�re k�vetni. Itt, ezen a ponton Trier biztosan ord�tozott. (Mindezt csak �gy elk�pzeli az ember.) �s akkor a tet�pont a film Cannes-i bemutat�ja el�tt, amikor teszi ezt a nem sz�p nyilatkozatot. De azt�n majd eltelik egy-k�t �v, �s r�j�n, hogy szerelmes ebbe a filmj�be, �s r�j�n, hogy mindez Bj�rk.
A zene �s Selma, a film k�t alapeleme. R�j�n majd arra is, hogy ezt a filmet neh�z lesz fel�lm�lnia, �s arra is, hogy b�r szeretn�, soha t�bbet nem dolgozik Bj�rk-kel, mert ha megk�rn�, azzal elismern� Bj�rk fel�, hogy neki k�sz�nheti ezt a filmet, �s a hi�s�g nagy �r. De hagyjuk a c�ltalan spekul�ci�t, l�nyeg, hogy Bj�rk kiugr�an komoly �s fajs�lyos szerepe a filmben, mint sz�n�sz, �s zeneszerz� nyilv�n szokatlan volt Trier sz�m�ra, de ilyenek a filmek, t�bb ember munk�j�b�l �llnak �ssze. Ez nem hom�lyos�tja el a t�nyt, hogy Lars Von Trier a f�ktelen�l j� Idi�t�k ut�n tudott valami m�st is csin�lni, ami, ha egy�ltal�n nem is vicces, az�rt f�ktelens�g ugyan�gy van benne, mert f�ktelen�l sz�p. Aki meri megn�zni, �s aki (18 �ven fel�l) meg is n�zi, �s akinek siker�l, �s v�gig�lvezi a filmet, az egyszer majd az �z, a Nagy Var�zsl� �s a Ryan k�zleg�ny k�z�tt fogja tartani ezt a filmet a polc�n, dvd, vagy ki tudja milyen form�tumban, mert �letre sz�l� film.